Elhasadt
Írta: reitinger jolan Dátum: Március 13 2008 14:25:33

---

Z


Szavam fogy, mint lélegzetem.
Fogyóban vagy te is, miként a fény

---

Teljes hír

---

Hogy ne csak mindig magamról írjak,
Sok versem szólt neked.
"Nem" hajód torzít, megfosztott
Szavam fogy, mint lélegzetem.
Fogyóban vagy te is, miként a fény
Árnyat temet, s "nem"-ed tere a csendnek,
Bennem szánakozik fájdalma a rendnek.

Csak állnék melletted, árnyként,
Mint foghatatlan anyag,
Keringnék körötted,
Hogy formáljam, változtassam
Változtathatatlanságodat.

Látlak és azt is, hogy a vélt pillanat
Belõlem él, de már nem vagy más,
Csak eltört némaság.
S mi bennem gerjed, az már holmi bosszúság.

Összegömbölyödve próbálok írni. Csendben.
Magyarázni, hogy értsd, nincs idõm.
Felépített szavaimból látod, hogy félkör
Alakod mennyit ér.
Pontokat nézd, az õsi korban,
A kezdetek kezdetén,
S csak utána e szó-kínokat,
Mi egyszerû ívben metél,
Szabdal köröket félbe, negyedbe,
Pontokra szaggat létem hegyén.

Valami eltört bennem..., elhasadt,
-Közös pontok dolognyi léte -,
S elhalt e félkör, mielõtt hozzám tapadt.