Télapó megrázza vánkosát
fagyos messzi- messzi északon.
Igen nagyon vártam már
hogy hulljanak kristály csillagok.
Szikrázzon szánkók acél talpa:
Suhanjon fürgén dombról!
Hímezzen zúzmarát, csipkéset
csillám- sugár szálakból.
Rossz bakancs ragyog az ablakban
kályhában tűz pislákol.
Az ablakon jégvirág nyílik
szívemben remény lángol.
Merengek gőzölgő kalácsról,
kabátról anyukámnak.
Jaj, álompor hullt a szememre,
Csoda országban várnak !
Gyorsan jött a dermesztő reggel
szétfoszlott minden álom.
Édesanyám újra vacogva
csizmám üresen találom....
Szerencsére nem rólam szól...