Egy szürke kis veréb áll
a fagyos, dér- lepte földön.
Csöppnyi teste ott reszket
várja, hogy a tavasz jöjjön.
Egy könnycseppje megcsillan
a hűs, kristály- fagyos csendben.
Pehely függöny táncot rop
az álmos, tar természetben.
Jégcsap csilingel vígan,
igézi a napsugarat.
Szárnyacskája megrebben,
tovább szövi az álmokat.
Hallgatja szíve hangát
bársony tollát fűti meleg.
bódít a varázs, a fény
átölelik féltő egek.