Hófehér fátylat visel Ő, a mező közepén
rajta ezernyi gyémánt kristály tündököl.
Körötte fagyosan vakító jégtükör- gyönyör...
áll büszkén, tán királynői megjelenés?
Szinte sugárzik tekintete, ahogy Őt nézem,
csendes, egyenes, nyíltan a szemembe néz.
Mint fürkészem, cirógató karja szinte becéz,
Míg csak tehetem egész lényemmel védem.