Fiatalon és bohón...
Korcsolyáztunk a ligetben
Nap már lement estefele.
Hangszorókból szép zene szólt,
szépséges mosolyod elbűvölte
a sok bámészkodót.
Úgy siklottál a jégen,mintha
szárnyaid lettek volna,
feltünést keltettél a sok
korcsolyázóba.
Akkor láttam rajtad,szereted
ha rajonganak érted.
A jég idővel elolvadt,akár csak
a szerelmed.
Azóta sokszor gondoltam rád
Vajon mi lehet veled,
megalapoztad-e a szerencsédet.?
Talán idővel beláttad,hogy
ne add fel azt,aki szeret.
Ágoston Tibor
2016 Arizona