Senki kedvéért nem viselném e nevet,
mit évtizedek alatt kiérdemeltem,
„legnagyobb cigánnyá" váltam általatok,
amit jó sorsomnak és nektek köszönök.
Kezdetben voltam cserfes kismama,
majd később riadt szemű anyuka,
kérés és könyörgés nem volt a kenyerem,
tanított helyette az élet rendesen.
Amire hálás szívvel vágytam megkaptam,
e nevet szerényen dolgozva kivívtam,
ám ma is, ha elölről kezdhetném,
nem csinálnám másképp csak ugyanígy.
Kényelmem, kedvem sokszor hátrahagytam,
szemem örömkönnyektől ázott gyakran,
értetek áldozva élem életem,
boldog tekintetű két szép gyermekem.