Kígyó
Írta: ILLC G3C Dátum: December 31 2016 09:14:51
V

S bár egyesek szerint mindent legyőz a szeretet ereje,
Mégis, mi Ádám és Éva óta nem bírunk vele,
Nem csodálkoznék ha a kígyó Ámor maga volna,
Ó, hogy akadna torkán az édeni alma.
Teljes hír

Egyesek szerint minden nyila ajándék,
S jobban tenném ha nem hezitálnék,
Mások azt mondják puszta kézzel taszít a porba,
Mert nem aranyos fickó, sőt inkább mogorva,

Afféle magányos harcos ő,
Egyedül vak szerelmet hirdető,
Amolyan lázadó fajta vagyok én,
Makacs, szívtelen, ki nem békél,

Valahogy sosem jutunk közös nevezőre,
Ő hozza az érzést és én töröm össze,
Szeret engem én pedig szívből gyűlölöm,
Hívogat magához, de azért is elkerülöm,

Kupidó vagy Ámor tán a neve,
A szerelem az ő egyetlen fegyvere,
Kinek szívét fájó kín marja,
Célba veszi kéjes-mérges nyila,

Felszít vele pislákoló lángokat,
Megfertőz ártatlan, álmokat,
De már ismerem jól rabigáját,
S nem tűröm el szeszélyes játékát,

Fegyvert fogok ha kell én is ő ellene,
Agyonlövöm amint felém tévedne,
Nem adok időt, hogy rám szabadítsa,
Magam leszek a szerelem gyilkosa,

Az ember aki fegyvert fog a saját szívére,
Az ember ki Ámort saját nyilával döfi le,
Ki Kupidó szárnyait tollanként tépi ki,
Mert a szerelmet Istennél is jobban fèli,

Zsoldom lesz majd az örök talány,
Egy fekete lyuk sötét lelkem falán,
Mely minden érzésnél emberibbé tesz,
De lassan tőlem minden emberséget elvesz,

S bár egyesek szerint mindent legyőz a szeretet ereje,
Mégis, mi Ádám és Éva óta nem bírunk vele,
Nem csodálkoznék ha a kígyó Ámor maga volna,
Ó, hogy akadna torkán az édeni alma.