LUDWIG BECHSTEIN: MEGÉRKEZÉS
Írta: Szollosi David Dátum: Január 24 2017 05:42:50
H
A messzeség immár mögöttem,
A mérföldek legyőzve mind;
A kín-keservtől bár gyötörten,
Hozzád közel vagyok megint.
Teljes hír
Ankunft
So sind die Fernen überschritten,
Die langen Meilen hinter mir;
Das bittre Leid, es ist erlitten,
Und wieder nahe bin ich dir.
Mich trug der Sehnsucht Adlerflügel
Weit, weit voran dem säum'gen Roß,
Bis unter'm Burgruinenhügel
Ich dich in meine Arme schloß.
Der Himmel glüht in sanfter Röthe,
Im Flammengold ein ferner Teich,
Den Wald durchtönt die Hirtenflöte,
Mir aber winkt ein Königreich.
Mir strahlen deiner Augen Sterne,
Mir blüht der Wangen holdes Roth,
Vergessen ist das Leid der Ferne,
Und ich bin dein bis in den Tod.
_______________________________
Megérkezés
A messzeség immár mögöttem,
A mérföldek legyőzve mind;
A kín-keservtől bár gyötörten,
Hozzád közel vagyok megint.
Röpített vágyam sólyomszárnyon,
Egy táltos gyorsabb nem lehet,
Hogy domb tövén, felette várrom,
Ma végre átöleljelek.
Az ég piros, az alkony eljön,
Egy messzi tó arany tükör,
A pásztor sípja szól az erdőn,
Királyi táj ez, és gyönyör!
Reám szemedből csillagfények,
Az arcod rózsállik nekem;
S én kínt felejtek, messzeséget,
Tenéked szánva életem.
* * * * *
_________________________
(Fordította: Szöllősi Dávid)
2017. január 23.