Titáni keringő
Írta: hubart Dátum: Február 10 2017 14:11:30
Sz
Titáni keringőt fúj a szél
(mennydörgés volt hozzá a nyitány),
a kincsért még így is útra kél
tizennyolc matróz, s a kapitány.
Teljes hír
Titáni keringő
Titáni keringőt fúj a szél
(mennydörgés volt hozzá a nyitány),
a kincsért még így is útra kél
tizennyolc matróz, s a kapitány.
Hullámhegy, szél által vert fodor
józannal játszat most részeget,
jó Uram, az örvény elsodor,
nem látni napot, sem kék eget!
Erőt vesz rajtunk a víziszony,
Neptunusz ássa meg itt a sírt,
lecsap a mennyei nagy szigony,
fenyeget a parti sziklaszírt.
Nyugalmat nem hoz az este sem.
Ilyenkor az ember mit tehet,
elmormol egy imát csendesen,
bizalmat már csak a hitbe vet.
A megtört legénység térdepel,
mentené tyúkszaros életét;
a kincs már senkit sem érdekel,
felvert vad tekint így félve szét…
És akkor kibújik fenn a hold,
derűvé szelídül a ború,
elmúlt, vagy… talán csak elnapolt
a szörnyű nagy égi háború.
Odvába húzódik a halál.
Új nap kél fényesen, új nyitány,
s kinyit a kocsma, mert partra száll
tizennyolc matróz, s a kapitány.