Nappal és az alkonyat
Írta: farkas viola Dátum: Február 12 2017 12:30:20
Sz
Hihetetlen, mégis igaz, mért ne történne velem.
Idős korban megváltozik, testünk és az értelem.
Látható jeleik vannak, nem lehet letagadni,
Teljes hír
Nappal és az alkonyat
Hihetetlen, mégis igaz, mért ne történne velem.
Idős korban megváltozik, testünk és az értelem.
Látható jeleik vannak, nem lehet letagadni,
Belenyugvás, elfogadás! Nem kell tükörbe nézni.
Emlékben gyönyörködni.
Végtagjaink nem működnek, szemünk, fülünk sem régi,
Rigolyás a betegségtől, ki kellene cserélni!
Na de eszménk, gondolatunk, mit életben követtünk,
Tapasztaljuk, tán cserben hagy? Mintha más lenne énünk.
Lehet, hogy csak tévedünk?
Fiatalkori örömök, nem térített semmi sem,
Most nincs erőnk, biztonságunk, nem érdekel semmi sem.
Távolodik testünk-lelkünk e mulandó élettől,
Egyre többet gondolkozunk a várható jövőről.
Csendes naplementéről!
Arra is fel kell készülni, mint gyermeknek életre,
Hazatérők elszámolnak: életük megfelelt-e?
A szerint leszünk elosztva, merre haladunk tovább?
De még Földön igyekezzünk jobban élni, legalább!
Hittel, jót tenni tovább!
Budapest, 2017. február 12.