Összeteszi két kis kezét,
úgy áldja ő szent Istenét,
értelmét még nem tudhatja,
mégis olyan szépen mondja.
Hangsúlyozza ahogyan kell,
imája meghallgatásra lel,
homlokára keresztet vet,
csókolja a feszületet.
Magától is el-elmondja,
bárhol is van ő mormolja,
mosolyog a mamájára,
örömet szerez számára.
Így tanultam én is anno,
pontosan úgy ahogy most ő,
nagymamámra emlékezem,
tovább adom én is hitem.