SOHA NEM MONDTÁL MESÉT...
Írta: szoszircsi Dátum: Március 17 2008 05:37:38

---

T

Árnyad bejárt a szobámba
kerestem a reggeleid...magányba,

---

Teljes hír

---

Hideg éjszakákon
pólyák ásítottak...
ablakomban galambok
csacsogtak - óriás
gyerekszáj...

Árnyad bejárt a szobámba
kerestem a reggeleid...magányba,
vágytam szavad
olvadó - Napot kértem
bólogató holnapot...

Vártam , hogy - hívj
hogy ölelj remegve ,
de köveket görgettél ,
émelygõ - szád - némaság
bõröm redõibe bebújva...

Lámpás lelked - nekem
szûrt fényû vak - ablak ,
kutatlak...
emlékeim - mosolya
magamnak...

Pedig szedtem neked virágot
zöld hegyeket emelve ,
kapud szegletébe rejtve
sápadt - élettelen
kegyelemben...

Süllyedõ lélekkel
kereslek...
mindent adnék - cserébe
egem...mely oly messze
beragyogjon...

Visszhangok ...
préselõdnek fejembe ,
elfáradt - kutya
alázata
gyermeki szememben...

Vidd magaddal
álmom - ajándék ,
szaggató érzelmek
utad mellett
megnyesett jegenyék...

Melegedtõl fázom
ölelésed - oldásom ,
...reménytelen várakozás
zömülõ idõben
eltemetve...