Az eső lehajol.
Arcon csókolja a földet –
az őrület helyén.
Virágoskert!
Az édenből dallam páráll.
Én futottam mégis tövises bokákkal.
Ezer kígyó gyémát-szeme vibrált,
s a hajnalom fekete volt.
Áraszd ki rám kegyelmedet! –
szétzúzódott borospohár.
Áldást küldj a Föld számára,
Egem pőre Máriája.