Röpke álom
Írta: nagyeci Dátum: Március 17 2008 10:28:35
Ennyi voltál, egy elsuhanó mesealak,
C
Teljes hír
Lelkembe aranyfonállal belevarrtalak,
Neved már a múló idõ sem tünteti el,
Ennyi voltál, egy elsuhanó mesealak,
Egy regény, mely csak nemrég kezdõdött el,
Bolygó árnyék a ködben, mely rohant felém,
Kavarogtunk,mint a heves forgószél,
Én is futottam mohón, vadul, sebesen,
De kinyújtott kezed nem érhettem el,
Együtt sodródtunk kínzó vágyainkkal,
És megdermedtünk ebben az iramban.
Szíved fogvatart, de a fej nem fogad el,
Csodának indult,mondd, hol rontottuk el?