Emlék
Írta: csak-fater Dátum: Március 17 2008 10:31:34
Szorosan, rajongva magamhoz ölellek,
Érzem, tudom, most is ugyanúgy szeretlek!
C
Teljes hír
Emlék
Sétálok a régi parkban egymagam,
Kósza szellõ meg-meglebbenti hajam,
S egy régi zeneszót lop fülembe,
Mi mélyre hatolva sajog szívembe.
Emlékeimmel van hát ismét dolgom,
De benne, nem hallatszik már a hangom.
Bûbájos emlék, édes néma álom,
Arra a rózsás korra visszavágyom.
Meleg érzés száll át merengõ lelkemen,
Már látlak könnycseppben, mi remeg szememen,
Elõttem állsz, s mosolyog szép kék szemed,
Felém nyújtod reszketõ bársonyos kezed.
Szorosan, rajongva magamhoz ölellek,
Érzem, tudom, most is ugyanúgy szeretlek!
Míg élek, én bíz, soha el nem feledlek,
Mert mint egykoron, azonképpen szeretlek.
A vén platánok súgnak búgnak egy szót,
Nevet, senkitõl sem kaptam még annyi jót.
De jaj! Nem, az a vágy ég már szívében,
Nem az a tûz ragyog égszínkék szemében,
Nem kettõnknek hoz a tavasz virágot,
Együtt már nem hódítjuk meg a világot.
Régi érzés elevenen él bennem,
Sírig hordom, de most, muszáj tovább mennem.