unokámnak, kicsi Szabinak
Hallgasd csak, hogy zeng a trilla,
fenn az égen kis pacsirta.
Reggelente itt a méhek
fűzfa körül döngicsélnek.
Ághegyeken aranybarkák,
mindüket lám idecsalják.
Érkeztél te kis fiúcska,
döngicsélve, életútra.
Éld e titkot, mindig szárnyalj,
ne találkozz soha árnnyal.
Léted legyen vidám angyal,
ébredj vele virághajnal!