VERSÜNNEPRE
Írta: harmatsol Dátum: április 06 2017 16:18:41
H
Tudod, hogy a költészet
valami furcsa féreg,
éjjel még benned szunnyad,
reggel írásra ébreszt.
Teljes hír
Csősz József:
VERSÜNNEPRE
Mottó: Két út állt előttem,
mindkettőn indultam,
ünnepi lelkemben
egy célba jutottam.
1. Nem csak egy nap
Az élet sínjei nem vezették el őt
olcsó líra-központ kapuihoz közel.
Vonatjegyre sem telt, bár vonzotta külföld,
mecénás is akadt, fél éltető siker.
Vadalmát, bármi mást ha mégis el-elért,
szétosztotta rögtön hálás szíve szerint,
sötét korban folyton áhította a fényt,
mely igaz rendbe érve jobb világot hint.
Izzó, el nem múló anyai szeretet,
csapongó gyertyaláng- szerelem halk tüze
lelkében egyesült, felperzselt ideget,
mégis verskincset szült, mely magyarság ügye.
A menekülő rím régen otthonra lelt,
a szó, a fájdalmas művészi révbe ért,
vers-születésnapot ülnek ma emberek
József Attilával, nemzet költészetét.
2. Tudod, hogy a költészet...
(Parafrázis helyett)
Tudod, hogy a költészet
valami furcsa féreg,
éjjel még benned szunnyad,
reggel írásra ébreszt.
Nem mondod habzó szájjal,
lejegyzed némi bájjal,
amit épp megálmodtál,
bajod van a világgal.
Tündérlány a szerelmed,
aki sohasem szenved,
ölelő karjaiban
férfi nem szendereghet.
Színész a sorozatból,
és téged folyton csókol,
mert te egy vonzó nő vagy,
sok jut a földi jóból.
Meséd olvassák mások,
eltűnnek furcsa ráncok.
Kit érdekel igazság,
ha jambikus a táncod?
Álommal kevert nappal
ríme úgy megvigasztal,
hogy várhatod a lájkot,
és lesz terített asztal.
Csak osztályharcos ne légy,
nem kívánatos a légy,
nem így írtad, Attila,
bár ma sem tiszta a lég!
Tudod, hogy a költészet
csak szógyilkoló méreg,
erjedt gyümölcs a fáról,
más egységgel is méred.
Írj csak, ha betűt ismersz,
sírsz vagy épp néha viccelsz,
vagy új táj rántja lábad.
A versnél nincsen jobb szesz.
Írhattam volna english,
Facebookon lenne finish,
kitiltás szexis x-e,
szerintem jó lesz így is.
„Tudom, hogy nincs bocsánat...”
a költő fel nem támad.
de épp születésnapján
megüthetem bokámat,
ha én rúgom bokádat...
„Mégsem fogom be...számat!”