A sötétben
Írta: Liliana Dátum: Június 28 2007 11:30:24

---

**********

"Csak ült a sötétben egyedül, védtelenül"

**********

---

Teljes hír

---

Csak ült a sötétben egyedül, védtelenül.
A gyenge fényben látszott sír,
er?snek hitte magát, de a bánat vele is elbír.
Az emberek csak elmentek mellette,
van aki rá sem nézett, van aki kinevette.

Nem bírta megérteni, mindennek vége,
hiába a jó szó, ?t ez már elérte.
Bármi történt nem érdekelte már,
tudta összetört benne valami.

Nekid?lt a falnak ült a vizes földön,
a lelkét szétfeszítette ez a kín.
Nem is sejthette mennyi ideje van ott,
a szomorúság fekete fátyla rá is lehullott,
amit látott, hallott e percekben,
kevesebb volt mint semmi.

Hosszú haját kócolta a viharos szél,
kés? este egymagában, érezte hogy fél.
Felállt, elindult
a sok guggolástól fájtak a lábai,
Ment, egyre kijjebb a városból.

A halotti csendben néha neszt hallott,
el-elsuhant mellette pár sötét árny.
Nem tör?dött semmivel,
nem bírt ott maradni, a városban,
ahol minden hely, minden arc rá emlékeztette.

Órák óta a zuhogó es?ben járkált.
Mikor valamennyire megnyugodott,
Észrevette, egy erd?be jutott.

Még ott a sötét fák között sem tudott
másra gondolni,
a mosolygó arc látványa kezdte megrémíteni.
Leült a bokor alá, köré gy?ltek az állatok,
ez volt az a kép,
amit gyönyör? szeme utoljára láthatott.