CHARLOTTE VON AHLEFELD: MÚLANDÓSÁG
Írta: Szollosi David Dátum: április 27 2017 19:30:52
H
Az élet – múlik. Íme, fő szabálya!
Szerelmed is… Mit búslakodsz tehát?
Hagyd ellibegni múlt idők honába,
Miként tavasszal szirmok illatát.
Teljes hír
Charlotte von Ahlefeld
(1777-1849)
Vergänglichkeit
Vergänglich ist das festeste im Leben -
Was trauerst Du, dass Liebe auch vergeht?
Lass sie dahin in's Reich der Zeiten schweben,
Leicht, wie des Lenzes Blüthenhauch verweht.
Doch halte fest ihr Schattenbild im Herzen,
Und segne dennoch freudig Dein Geschick,
Schliesst auch sich eine Reihe bittrer Schmerzen
An Deines Glückes kurzen Augenblick.
Du hast gelebt, denn Liebe nur ist Leben!
Sie nur allein webt um den dunklen Traum,
Dem wir den Nahmen unsers Daseyns geben,
Der höchsten Wonne glanzerfüllten Saum.
So zürne nicht des Schicksals finstern Mächten,
Wenn sie des Lebens Sonne Dir entziehn.
Nicht ewig lässt sie sich in unsre Bahn verflechten,
Ach, sei zufrieden, dass sie einst Dir schien.
_________________________________________
Múlandóság
Az élet – múlik. Íme, fő szabálya!
Szerelmed is… Mit búslakodsz tehát?
Hagyd ellibegni múlt idők honába,
Miként tavasszal szirmok illatát.
Ám jó, ha emlékét szívedbe zárod,
És sorsod áldva tölt el a derű,
Mert pillantásnyi, kurta boldogságod
Majd kín követi, fájó, keserű.
De éltél és szerettél… Ez az élet!
Szerelmünk sző csak álmokat körénk,
S mi felruházzuk nevével a Létet,
Az édes terhet, mely csupán miénk.
Ne légy sötét erőkre, Sorsra mérges,
Mert élted Napját majd kioltja ő.
Az életútra ráhatása véges,
És örvendj: voltál egyszer élvező…
* * * * *