Szomjazik a jegenyefa
csöpp melegre és napfényre,
virágfakasztó tavaszra,
arra a kis szökevényre.
Karolták a buja indák,
frissen bújt levélcsemeték.
Kis fiókák sírtak hozzá,
most nem volt nekik menedék.
Nézd, hogy milyen nagyon fáznak!
Parányi testük hogy reszket!
Szinte már elgémberedett-
foszlott fészek többé nem rejtek!
Mamácskájuk fűti őket
bársony, pihe- puha tollal.
Szív- palástot ráterítik
nagy gonddal és kedves szóval .