Figyeltük a napfelkeltét,
csodálatos volt a reggel,
mintha azt suttogta volna,
hogy életünket együtt töltjük...
s bajszom alatt halkan mondtam:
édes perc telt.
Feketekávéval teltek a bögrék...
édes, vonzó aroma,
élvezettel szürcsöltük kinn a verandán,
fogtam a kezed, csókom rajta hagyta a kávé nyomát,
és te ott hagytad -semmit nem mondva-.
Észrevettem, reggeleim teletűzdeltek
szerelemből kimondott szavakkal,
s a tapintatos ölelések...
egyedi, boldog pillanatokkal.
Szebbek a reggeleim,
amikor a közelembe vagy,
érzem, ahogy házunk ajtaján kiszivárog a kávé illata...
Be szeretem az ott kotyogó kis hangodat!