Szomorkodik a kikelet
komor köd szállt a tájra
csüggedt szívem majd kireped
tán jó jön hajnaltájra......
Te korcs világ, zord, fekete,
benned mért nincs megértés?
Jót, szépet észre veszed-e?
S van- e még egyetértés?
Az élet nem csak fekete
és fehér! Mért bonyolult?
Ó, jaj, mondd, lelkiismeret!
Mondd meg! Ó, te nyomorult!
Tudod-e, hogy van ki szeret?
Ki látja benned a jót!
S lelkébe könnyeket temet?
Vágyja a lágy, kedves szót?
Te nem látod? Ó, te balga!
Mikor nyitod ki szemed?
Szívem egyetlen csillaga,
mikor gyógyítod sebem?