Vágyaim őre
Írta: ILLC G3C Dátum: Május 17 2017 09:38:27
H
Oly sokszor megfogan egy gondolat bennem,
Bárcsak legalább néha itt lennél velem,
Nélküled ez a lét kevesebb, mint nincstelen,
Utánad markol, de mind üres két kezem,
Teljes hír
Oly sokszor megfogan egy gondolat bennem,
Bárcsak legalább néha itt lennél velem,
Nélküled ez a lét kevesebb, mint nincstelen,
Utánad markol, de mind üres két kezem,
Elveszett belőlem rég nagyon sok minden,
Testemből a lelket darabonként kitéptem,
Mégsem sikerült megfosztanom magamat,
Attól, amitől a leginkább akartam,
Bárhogy is próbáltam közömbössé lenni,
Az érzéseimet minduntalan véka alá vetni,
Csak jöttek és visszahúztak szakadatlan,
Emberi szívvel csak ember maradhattam,
S általad kavar fel oly sokszor ez a gondolat,
Bárcsak többször, többet, mindig láthatnám arcodat,
Néha hallani vélem az összes zajban a hangodat,
És minden kis apró neszben keresni akarlak,
Mert te vagy minden titkos vágyam őre,
A támaszom mikor a világ összetörne,
Te vagy a mindenem mikor oly magányos vagyok,
A menedék, mikor már minden remény elhagyott,
Az egyetlen kihez eltéphetetlen kötelék fűz,
A napsugár amely bármilyen sötétséget elűz,
A korona vagy. ami királlyá tesz engem,
A koldus létből, melybe nélküled születtem.