Nagyanyám kertjében nem termett frézia,
egyszerűbb kerti virágok közt nőttem fel.
Ibolya, nefelejcs, rózsa, tűzliliom,
apró szegfű, tulipán, nárcisz lepte el
időszakonként kertünknek legalább felét,
feledve a régi hideg telek szelét.
Orgona is nyílott, lila és fehér,
jácint és gyöngyvirág is váltották egymást,
"ők" néha nem is tudtak társaikról,
mire egyik elnyílt, már másik kért gondozást...
Pünkösdi rózsa, s tartósan a sok helyes árvácska,
cicaképükkel vígan néztek szerte a világba...
Mézillatú fehér liliom s a kardvirág,
ha valahol ünnep volt, s ha jött a ballagás...
nagyanyám ellátta a környéket virággal,
pedig nem hagyta lábát soha el a fájás...
Nyikorgó gyerekkocsival piacra is vitt,
virágos életét is ott érte elmúlás.