Magamban
Írta: reitinger jolan Dátum: Március 19 2008 08:52:49
T
Hallgattam messzirõl madár vészt rikácsolt,
láttam virág remeg a füvön sápatag,
Teljes hír
Uram, e zord, hideg estén eltûnõdtem,
- akárcsak õsök kopár hegyeknek csúcsán -
ültem, csendben, hol senki nem járt elõttem,
titkos tájakon, hol teljes az õsmagány.
Hallgattam messzirõl madár vészt rikácsolt,
láttam virág remeg a füvön sápatag,
kilépek könnyesen felhõm fátyolából,
s hajnal borzongat az opálos ég alatt.
Néztem esti mélyben látomások lengtek,
a pusztán kúsztak, mentek, léptek nesztelen,
s az éjfél állt rideg fokán szigetemnek,
s bámultam feketén háborgó tengerem.
Láttam a szörnyû Holdat, hogy száll az erdõn,
õ lett a tanum. Már azt hihettem elõbb
a teremtést én tetten értem ijesztõn,
riadt hökkenetét az öröklét elõtt.