NAGY-VONALAKBAN
Mikor egyszerre jön kis jó, a nagy rosszal,
Mikor a napsütés, küszködik viharral,
Akkor következik bősz égi háború!
Tornádó, villámlás, minden rendre ború!
Mikor viharverten épp, hogy csak áll a fa,
Roncsolt ága kérdi: lesz-e új tavasza?
Nincsen már tartása, kis szellőtől is fél,
Tele sérüléssel, csoda-e, hogy még él?
Ne legyen szomorú mostani helyzetünk,
Földi iskolába mindannyian megyünk,
Elejétől végig, érdemes tanulni,
Rosszabb, s jó életet, meg kell tapasztalni!
Természet rendjében senki sem kivétel,
Körforgás járása mélységekből megy fel,
Majd tovább gurulva, hátán sok emberrel,
Öröm, búslakodás, keveredésével!
Ha poklon túljutunk, vár az édenkertünk,
Életeken által, érte megszenvedtünk!
Vár Teremtő Atyánk, vissza öröklétbe,
Örvendezhetünk mind, szerető békében!
Budapest, 2017. május 27.