Én nem vagyok mesehős, húsvér lényként élek,
Ha megvág a bugylibicskád kiba....ttul vérzek.
Tévét nassolni való nélkül soha nem nézek,
És nincs helye a kukoricámon a majonéznek,
Ha lemegyek a boltba veszek egy zacskó chipset,
Webkamerámmal felveszem a tegnapi meccset,
Munkaalapú pénzkereső dologtalan vagyok,
Míg letelik a nyolc óra a gyárban bólogatok,
Lassú fogaskerekű de még valamiképpen forog,
Az agyam nem egy erőmű, csak néha gondolkozok,
Lehet, hogy nincs ki a négy, tán nem vagyok százas,
De nem eszek sok fagyit mert arra nem elég egy százas,
Amúgy ez egy szerelmes vers, csak még fogalmazom,
De nem jut sokminden eszembe, így rövidre fogom,
Szeretlek, te nem szeretsz, s itt megállt a tudomány,
De holnap is még próbálkozok hátha jobb lesz már,
Az égen ahány csillag virít annyi a lehetőség,
Mígnem egy szép napon lazul majd az őrség,
És elengedi szívedet a szívemmel egy útra,
Szép meséket rajzolgatni az óperencián túlra,
Ha nem hát nem, az se baj, tankkal megyek a várba,
Vagy nomád hódítóként harcolva fektetlek két vállra,
A fehér ló már nem divat, s a bóknak pofon a párja,
A hercegnőm Don Juan helyett a pizzafutárt várja.