Áldott legyél, ha hozzám jössz az éjben,
nincs arra szó, hogy mennyire vágyom utánad,
szelíd meleg fény vagy földi lényem,
ezüstcsillagként ragyogsz... én csak várlak.
Az ablakomnál állva kioltom a fényt,
végsőkig itt maradok, mint szendergő remény,
de egyszer nyikorgón szólni fog a kapum zára,
és látni fogom virágillatos sáladon ahogyan megcsillan a holdfény.