Levelek...
Szívek gyógyírja
Idő bőszen órát porlaszt,
Napsugara hajnalt fakaszt.
Pilláimra álmot akaszt.
Álmomból üzenet ébreszt.
Ki lehet? Most miért ébreszt?
Szívem tudta, ő... ki ébreszt.
Három gyönyörű leveled,
Most nekem a szép jó reggelt.
Boldoggá teszi szívemet.
Sietve, kapkodva kelek,
Gyorsan útra kész is leszek.
Gyerekeimhez sietek.
Szívem szárnyat bont és repít,
Boldogságtól repes, sikít.
Napsugár mosolyra csábít.
Érkezem, futva rohanva,
Derűs szívvel, ám fáradtan.
Írok ezen pillanatban.
Még nem, ép s tiszta elmével,
Soraim hozzád intézem.
Száll eme kis versikével.
Köszönöm a derűs napot,
Amit leveled nekem adott.
Vissza neked ennyit adok.
Szabadka, 2017. június 1. –Jurisin (Szőke) Margit