Látom ahogy élsz ahogy megint félsz
Ahogy a múlt már megint téged emészt
Látom ,hogy fáj túl a nagynak tűnő akadály
Nem vagyok hős de viszont nagyon felelős
Azért ahogy élek azért is,hogy mit teszek
Látom ,hogy látod végre már váltani kell
Látom mindig csak gondolkodsz
Te vezeted magad a gondokhoz!
Élvezd mert már végre élni kéne
Nem pedig végig,rettegve élned!
Oh kikre és meddig is vártok?
Egymás hátán meg fölmásztok
Szerinted a karrier a boldogság?
Te is tudod,hogy ez egy hazugság!
Ahol tudsz teremtsd meg a békét
Segítsd erősítsd mindig a gyengét
Csak szeressél azért is születtél!