a múlt hajnala !
s míg békességedbõl gyûjtöm az erõt ,
hogy megbékéljek a hunyorgó fénnyel
a feneketlen idõvel - mely örökre elnyelt ,
düledezõ emlékeket illesztgetek össze
- tûrve...
lecsukom szemem :
Ragyogássá tárul minden pillanatod !
de elviselhetetlen hömpölygõ-sötétben
Kereslek !
agyamnak könyörögve álmokért ,
- félve...
érzem szétfeszítik testemet a képek ,
mert csak csüggedt éjszakák kísérnek...
s míg gyengéden odabújok az éjhez
- hozzád közelebb...
azt remélem :
összeforr veled a szívem !
de minden fekete és hideg
s én hiába bogozom a színeket ,
elveszített kéket és sárgát ,
ígérõ zöld tavaszt keresve ,
a reménytelenség egybeolvad velem ,
s ellepve a homály
ugatva a mélybe száll - hozzád...