Hosszan, mozdulatlan álltam,
s az idegen csillagokat néztem,
közöttük és köztem megtaláltam
az érzést, ma már a ki nem mondott szavakat értem.
Gondolkoztam... elfeledtem... elvesztettem
a hosszú sugarak nemtudó beszédét,
s míg a csillagok mélységükben vergődtek,
súgtak valamit... s azóta hiszek nekik... azóta hiszek.