legeslegek feleslegesek,
elmegyek a legek mellett,
a minősítések szubjektívak,
a tulajdonságok relatívak,
abszolut mérce sem létezik,
az etalont mi találtuk ki.
Értékeket követünk,
bár nincs abszolut értékünk,
korok szerint változik a mértékünk.
nemzedékek értékítélete
folytonosan változik, eme rend jele
a nemzedékek egymás iránti ellentéte.
A jövő a mindenkori ifjúságé,
jelenünk a megszokotthoz ragaszkodásé,
múltunk a sóhajtozó nosztalgiáé.
Ellentétek egysége és harca,
így virul az emberiség arca.
Idős ember panaszkodik,
bohém ifjú lázadozik.
Harcunk szeretetből fakad,
gyűlölettől néha szakad,
egymásra vagyunk utalva,
akarva vagy nem akarva.
Tudomásul vesszük ezt a kényszert,
értékrendünk így lesz mindenkor szent.