Estike a tujafal mögött
Nappal úgy nézel ki
mint egy száraz paréj,
akkor kezdesz élni
ha búcsút mond a fény.
Estikének hívnak
mert este virágzol,
illatod esténként
mindent elvarázsol.
Mesék világába
csábítasz mindenkit,
illatod mindenről
elveszi figyelmit.
Megállnak előttünk
este az emberek,
egymástól kérdezik:
„Ugye, ez mi lehet?”
Egy tujafaltól
nem lát senki téged,
ismeretlen illat
amit most ő érez.
Sok kis virágot lát
a tujafal előtt,
de ott egyiktől sem
ez az illat nem jő.
Itt még az estikét
nem ismeri senki,
csak aki nálunk járt
még csak az ismeri.
Virágozz csak tovább
te „honvágy” virágja,
legalább emlékszem
többször a hazámra.
Mucsi Antal-Tóni 2016 Április 15