Ha meghalok
Ha egyszer azt mondják neked,
meghaltam,
ne hidd el a hírnök szavát.
Élni addig fogok,
amíg a szíved értem dobog.
Ravatalomhoz ne gyere!
Tudnod kell,
az már nem én vagyok.
Csak egy emberi lény
földi maradványa.
Én veled maradok.
Ott leszek
a felkelő Nap sugaraiban,
mosolyt csalni ajkaidra.
Az enyhe szellő fuvallatában
cirógatni fogom arcodat.
Ha eljön az est,
fen az égen
a legfényesebb csillag leszek,
mely vigyázza álmaid.
Ha a te időd is eljön,
ne félj!
Akkor is melletted leszek,
angyalként
fogom a két kezed.
Amikor utolsó leheleted
elhagyja testedet,
akkor majd együtt szárnyalunk
a végtelen messzeségbe.
Szabadka, 2015. május 20. –Jurisin (Szőke) Margit