Felkiáltás
Írta: The Upper Hungarian Noble Dátum: Március 21 2008 17:19:10
T
Uram én Téged szolgállak,
addig míg a földön élek.
Teljes hír
Uram én Téged szolgállak,
addig míg a földön élek.
Szívbõl jön ez a szolgálat...
Köszönet ezért: ÉLET!
Nem tudom mi az az élet,
de köszönöm Neked, mert jó.
Van a testem, s van a lélek;
porból van ez és múlandó.
Ámde amaz, a lélek más.
Megmagyarázhatatlan lét...
Vár majd rám a feltámadás
ha felszakad a hét pecsét.
Köszönöm Úr e világot;
születést és majd a halált
-bár nem tudom mi vár rám ott-,
de jó lesz, hisz Te alkotád.
Köszönöm hazám, családom,
büszke vagyok mindkettõre...
Már csak szerelemre vágyom,
egy lányra, egy szép költõre,
valakire, aki megért.
Adj egy cseppet önmagadból
küldj valakit életemért,
ki megment a kárhozattól.
Porszem vagyok Te melletted,
és Te mégis számon tartassz,
kitárod felém kezedet,
a bajban egyedül nem hagysz.
Por sem vagyok Te melletted,
egész kis apró semmisem,
készíts számomra is helyet,
óh tökéletes, nagy Isten!