A lombon át, gyér lámpafény,
a szűk sikátorok rejtekén
Téged vártunk a hold meg én.
Szólt halk zene, tán mandolin.
És egy víg kedejű angol int,
egy kávézóba invitál.
Ott akar gint inni tán?
Sorry, mondom vár egy hölgy,
szilárd vagyok mint a tölgy,
Megacélozom jellemem.
Végre jön Ő, csupa sejtelem,
minden kellem, és méla báj,
hozzám suttog; Béla várj,
egy percet adj csak még nekem!
A sminken szárad, hogy kész legyen,
feltöltöttem a készletem...
Tudom a slampost nézni rút,
Felraktam hát némi rúzst a számra.
Elhanyagolható lesz a számla,
nem sokat emel a "költségen".
Holnaptól élek majd zöldségen,
és meglásd milyen fitt leszek!
Olyan, mint aki ingyen fitneszez.
Biciklimre ha mindíg ráülök,
fiatalodok, és nem vénülök.
Télen vár a szobakerékpár
Ha rám is szólsz, néha, hogy
"Jól van, elég már"! Én annál
erősebben sportolok.
Lecsillapodnak a hormonok
Éjszaka csendesen horkolok...
S míg átfut fejemben e gondolat
Nem kerülhetem el a sorsomat
Szembe jött velem a kedvesem.
Csodás dolog a kerékpár
Edzett is tőle a derék, bár
nyárestén sétálni csak vele...
Elmondani azt nem lehet,
mennyire jó, és élvezem.
Ám de most már nagyon éhezem,
és vár minket a parton az étterem.