Baromfiudvaron tyúkok kapirgálnak
kendermagos, vörös, puha tollkabátban..
Peckesen jár köztük fényes tollú kakas,
nagy vörös taréja tetszik a tyúkoknak.
Ha kukacot talál, nagy hangon kiabál,
a legszebb csirkével megosztja a kaját.
Neki nem kell vekker, ő ébred elsőként,
felébreszt mindenkit kukorék-csőrével.
Jön már a gazdasszony, szórja a magokat,
Hadd legyen sok tojás, vevő mindig akad.
Oda száll egy galamb, tán neki is jutna,
de az irigy csirke már fut, elzavarja..
gyorsan elfogy a mag, neki már nem marad,
éhesen háborog, neveti a csapat.