Debreczeni Zsolt: Az angyal
Szépsége ragyogott, a hófehér ruhában,
tisztasága álom, a némaság bújában.
Odalépett hozzám, s azt mondta, hogy szeret,
s szerelme ereje, a békességbe vezet.
Fénylett minden jóság, mely belőle áradt,
ölelése megnyúgvást, és kegyelmeket áraszt.
Hirtelen fehérség lepte el a tájat,
az angyal még velem volt, elrejtett magának.
Kincset értem neki, nagy szerencse volt ez,
őrizte az álmom, mint egy furcsa nesz.
Zajtalan léptekkel, lassan tova szállott,
így hintette tele, JÓVAL a VILÁGOT!
Budapest Józsefváros, 2017. 09. 30. Délután 16h 16p.
A 2012 ben megírt első, itt megjelent versem, Fanni az angyal után, most megírtam az angyalról is a versem!!!