H.Gábor Erzsébet
Elmúlt a nyár
Elmúlt a nyár. A szél zenél.
Csontsovány ágak, rőt levél…
Keringnek, szállnak, hullanak,
avar lapul a fák alatt.
Tudja a dolgát fenn az Úr!
Akár az emlék, megfakul
minden, s mi zöld volt, barna lesz,
rozsdaszínt ölt a tarka dressz.
Ámde a tőke roskatag!
Dússzemű fürtök omlanak,
húsúkból mézes lé csorog -
nincs is a mustnál jobb dolog!
S vére ha felforr, gazdagon
feszít a bor az asztalon!
Zamatos, ízes, áhítat,
szívet és lelket átitat!
Ragyog a gyémánt-ősz azúr.
Tudja a dolgát fenn az Úr,
mert ahol bor van, s van kenyér,
dalol a lét, s a szív zenél.
2017.10.07.