Debreczeni Zsolt: Elengedtem végre!!!
Elengedtem végre, kezedet a fénybe,
nem vagy itt, de tudom, szeretsz engem végre!
Már csak csillan szépen, andalgó vágyálmod,
hogy parányi szikrákat, csillogásnak látod!
Felszakadt a görcsnek, minden beton fala!
álmaim kincsei, és szerelmem gyöngysora.
Most csak arra nézek, amerre a szél fújt!
minden gyötrő álmom, oly könnyedén elmúlt!