KÖDÖS REGGEL
Itt az első ködös reggel,
Szürkeségben, nap sem kel fel,
Csontig hatol hidegsége,
Mindent befed nedvessége.
Megborzongok látásától,
Ki sem megyek a szobából.
Jó a melegbe húzódni,
Türelemmel, csendben várni.
Délre, az idő kitisztul,
Hangulatom is felvidul,
Szép, őszi napokat várok,
Majd kiderül, mit találok!
Nézem kedves cseresznyefám,
A teteje, kopasz lett már,
Lehullottak levelei,
Alantabb, a szél kergeti!
Elmélázva gondolkozom,
Hagyom, hogy a szél borzoljon,
Gyérülő, pár szál hajamat,
Át-érzek minden fájdalmat!
De jó lenne, ha lehetne,
Sok színes levél befedne!
Velük búcsúznék az ősztől,
Titokban, észrevétlenül!
Budapest, 2017. október 20.