Itt ez a tó, s benne a kicsiny sziget
- partja érdekesen homorú -,
ez is egy talány, nincs rajta semmi más,
virágok s egy fűz, mely szomorú...
Egy szem magában, ága mind fűbe ér,
nincs társa és földig ér magánya,
őt is elhagyja a sárgult falevél,
megszokta, hogy nem mindig édesded -
mélabús a szomorúfűz álma.