Régóta járom ezt az utat...
Régóta járom ezt az utat,jóval
Előttetek ástam a hantokat
Temettem a fáradtakat,kik nem
Tudták megvárni az utolsó szakaszt
Lassan egyre kevesebben leszünk
Erre az új világra már alig ismerünk
Elkoptattuk a régjárt útjainkat, hol
Valamikor becsület volt az akarat.
Ahol a tisztesség vitt valakit előre,
Kiérdemelt érdem volt a bére.
Isten igéje szállt szivekbe,lelkekbe
Szeretet volt minden családi életben
Azóta sok minden megváltozott,
Sátán kebelezte be ezt a világot
Engedtük,hogy így legyen,mert
Urrá lett rajtunk a gyáva félelem
Naponta ezrével jönnek az idegenek
kik hazánkban mint paraziták élnek
idegen hitüket hirdetve henyélnek
Ki tudja ebböl az országbol mi lesz?
Melledet vered,hogy magyar vagy
Csak az üres szóbeszéd ami bíztat.
Inkább elhagyod hazádat ahol az
alázat is jobb, mint védeni országodat
Népünk keveredik jobban mint valaha
Hitetlen fajzat a magyart felváltja.
Ha nem veszed észre a történteket
Magyarország volt,többé nem lesz !
Gondolj az unokádra ki majd téged
Vádol az elkeseredett sátáni világba.
Mert nem volt bátorságod kiállni a
Gátra vért áldozni a szabadság oltárára.