AZ ÉN KENDEREM
Írta: Mityka Dátum: November 15 2017 10:12:40
Sz
Nem volt abban akkor sem bűn, sem gonoszság,
ahogy Mári néni pörgette a rokkát,
én a tevőlődés ritmusát szerettem,
s kapanyélhez szokott két kezére lestem.
Teljes hír
Nem volt abban akkor sem bűn, sem gonoszság,
ahogy Mári néni pörgette a rokkát,
én a tevőlődés ritmusát szerettem,
s kapanyélhez szokott két kezére lestem.
Húzott, pöndörített, csippentett az ujja,
s pördült a motolla, sodorintva újra,
tekerült a fonál, öreg ösztön fonta
kenderkócból hosszúlt szálait szorosra.
Bő lére eresztett beszéd sem zavarta,
szép mozgásán látszott, nem erőszak hajtja,
nyugtalan örökség késztette dologra,
s pernyi pihenésből fölriadt a rokka.
S mit szőttek belőle, ruhafélét, zsákot,
erős kötelet, mi bírja a világot,
vagy csak téli estén kúrálta a lelket,
az inat szakító, évi munka mellett?
Ősi szükség hozta, szinte ingyen adták
tyúknyak tolla színét, éteknek a magját,
s mi lehet belőle, melyik milyen fajta,
mi az eszementet őrületbe hajtja?
Nem ismerte senki, nem is járt utána,
ismeretlen szó volt a Marihuána,
s látom Mári nénit – nem érné föl ésszel,
milyen álmokat szőtt szapora kezével.