Debreczeni Zsolt: Felragyogott csillagom!
Feragyogott csillagom,
tündöklően, szikrázón!
Hófehér a lelkem is,
erőt ad a HITEM is!
Minden jónak árja,
lehullott a tájra,
Mégpedig a ragyogó,
kisleány hajára!
Ott majd fényeskedik,
angyalok csillaga;
Hol tündérpor, és szikra,
a szeretetnek vára.
Mégis csillogóan,
gyönyörű és szép!
Villogása arany,
minden csodaszép!
Ha mégegyszer újra, láthatnálak téged,
a csillagpor is behintene, aranyával téged!