Felhívott a Malacka,
sétáljak a teraszra,
menjek hozzá azt kérte,
fogyókúrás ebédre.
Jó idő volt, napsütött,
lépdeltem a fű között,
mosolyogva haladtam,
sárga, szalmakalapban.
Nála töltöm a napot,
tőle vajon mit kapok?
Szia-mia malacka,
s ráültem a tarackra.
- Foglalj helyet mondta ő,
forgott, mint a habverő,
- gyorsan, gyorsan készülök,
csak egy kicsit szédülök -.
Mindjárt kész az ebédem,
legalábbis remélem!
Van itt kolbász és hurka!
Feltette a nagy pultra.
A kocsonya remegett,
disznósajttal tele lett,
rotyogott a káposzta,
míg a krumplit hámozta.
Sonkát rakott elébem,
nem maradok ma éhen,
az álom el is nyomott,
aludtam egy jó nagyot.
Felébredve azt látom,
ott ül kinn a tornácon,
kalapom a kezében
be is kapta egészben!