Emlékeim
Írta: Csaba Dátum: December 12 2017 11:53:57
Sz
Emlékeim jönnek sorba,
Sorsomat kérdőre vonva
A sok idő,mely gyorsan elmúlt,
Emlékezem,kísért a múlt
Teljes hír
Miklós Pénzár
Emlékeim...
Emlékeim jönnek sorba,
Sorsomat kérdőre vonva
A sok idő,mely gyorsan elmúlt,
Emlékezem,kísért a múlt
A teher mi vállaimat húzza,
Nehéz nagyon ,könnyebb nem lesz soha
A betegségek egymásután jöttek sorba,
Egy kisebb ,egy nagyobb,nem lett végük soha
Valami mindegyikből maradt ,
Sohasem éreztem jól magam
Mikor gyermekemet elvette az Isten,
Azt éreztem ,nem érdemes élnem
Ha nem élhetett fiatalon,egészségesen,
Én miért éljek, halálos betegen
Lassan ,lassan beborult az ég ,
Úgy éreztem ,közeleg a vég
De Istennek már más terve volt rég,
Azt akarta ,ne siessek még
A gyűlölet helyett ,csak szeressek,
Mert a betegségek miatt,gyűlöltem
Szeressem nagyon az embereket
Segítsek nekik,ahol csak tudok,
És azóta ,talán többet adok ,mint amennyit kapok
Háborgó bús lelkem is megnyugodhatott
S vele fájdalmam is lassan lecsillapodott
Azután jöttek ,kisebb ,nagyobb örömök ,
Az utamról eltűntek ,a kemény rögök
Azt kezdtem érezni,érdemes élni ,
Rácsodálkozni a jóra,szépre s nézni,
Milyen gyönyörű a világ, s érezni,
Milyen jó adni és szeretetet kapni
Az élet értelme a szeretet,
Szeressük egymást nagyon, jóemberek !