Emily Dickinson: Life LXXXII
Írta: Peszmegne Baricz Agnes Dátum: December 19 2017 15:43:42
Sz

Küzd mindenütt a sok zenész:
e hang, legyőz minden zenét,
csengése fém-ezüst;

Teljes hír


Emily Dickinson: Life
LXXXII

Musicians wrestle everywhere:
All day, among the crowded air,
I hear the silver strife;
And—waking long before the dawn—
Such transport breaks upon the town
I think it that “new life!”

It is not bird, it has no nest;
Nor band, in brass and scarlet dressed,
Nor tambourine, nor man;
It is not hymn from pulpit read,—
The morning stars the treble led
On time’s first afternoon!

Some say it is the spheres at play!
Some say that bright majority
Of vanished dames and men!
Some think it service in the place
Where we, with late, celestial face,
Please God, shall ascertain!

Emily Dickinson: Lét
LXXXII

Küzd mindenütt a sok zenész:
e hang, legyőz minden zenét,
csengése fém-ezüst;
úgy vélem – ha egy hajnalon –
ez zeng szerte a városon,
eljött „ új életünk!”

Ez nem madár, nincs fészke se;
nem is réz-fúvós térzene,
nem ember és nem dob;
ez nem a szószék éneke,-
mint ős-Magasság, zeng, s vele
az első csillagok!

Mondják, az ég szent éneke!
Mondják, életre keltene
holt hölgyet és urat!
Vélik, a helynek hangja szól,
de hogy mi is, az Úr arról,
csak égi lényt tudat!