Debreczeni Zsolt: Holdsugár - ragyogás
Ezüstösen fénylő, Földet elkísérő,
magányos égitest, a Hold ma este feljő.
Beragyogja álmod, a tájnak minden zugát,
nem tart semmit benned, minden fényre várt.
Tündöklik a gyémánt, az esti szürkületben.
Hold vigyázza álmát, fénylik a sötétben,
Mert, ha egyszer te is, égő lámpás leszel,
egy világló gyertyaláng, lesz; mit lelked visel.
Aranyló fényeddel, sugárzol az éjben,
hol bánat és sírás van, ott boldogságot kértem.
Elhozod majd neki, minden színnek vágyát,
hogy a sötétségből, egy új nap bontsa házát.
Tudtuk, hogy jó lesz így, és te sem bántad meg,
a Holdsugár beragyog, nincs előtte felleg.
Parányi csillag fény, szétszórta szikráit,
a felkelő hajnalpír, örökre elborít.....